Kedves Dávid!

Sajnos a problémád nem egyedi! Sokan, köztük én is küszködök ezzel a dologgal, mert nem egy esetben keseríti meg az ember életét. A panaszkodás és zúgolódás kapcsán az ige nagyon határozott kijelentéseket fogalmaz meg.

Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt;  Eféz 4,31
Se pedig ne zúgolódjatok, miképpen ő közülük zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által. 1Kor 10,10

Azért ír az ige erről, mert ezek további bűnök melegágyai lehetnek és ezek a belépési pontok. Ha valaki ezeket hosszasan eltűri akkor gyengíti az új embert, és akár olyan állapotba is eljuthat, amiről Júdás ír levelében: Ezek zúgolódók, panaszolkodók, a maguk kívánságai szerint járók; szájuk kevélységet szól, haszonlesésből személyimádók. (Júd 1,16) Ráadásul ebben az esetben még a hitelesség és a bizonyságtevő élet is csorbát szenvedhet. Ezek a bűnök sok esetben elfordítják az embert a hálaadástól a megbocsátástól, a kölcsönös szeretetkapcsolattól... stb. Mérgező légkört hoz létre, és ezért az ilyen embereket kerülni fogják. Ha bűntudat lép fel - és ez nem hamis - hanem Istentől van, akkor valóban átlépted azt a határt amitől óv az ige. Egy tény megállapítása vagy objektív felismerése még nem feltétlenül bűn! A Szent Szellem ilyenkor figyelmeztet a lelkiismereted által, hogy baj van. Nagyon fontos ezért, ha a panaszod jogos is vagy olyan sérelem ért, amit nehéz türelemmel elhordoznod akkor ezt Isten előtt és az Ő jelenlétében rendezd el. Azt mondja az Írás a zsoltárokban: Fennszóval hívom az Urat, fennszóval könyörgök az Úrhoz. Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat:142:2-3 és ismét Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem. Este, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.55:17-18 Vagyis a legfontosabb, hogy minden ilyen dolgot ami sérelemként és vigyél az Úr elé, én is így szoktam tenni. Előtte öntsd ki a szívedet és mondd el panaszodat, sérelmedet. S ekkor tud Isten határozottan belenyúlni a szellemedbe, lelkedbe és gyógyulást szabadulást megbocsátást hozni az életedre. S ezután Ő veszi kézbe a dolgokat. Az igazságtalalnságokat orvosolni a károdat megtéríteni, melletted beavatkozni még a legreménytelenebb helyzetben is. Közben pedig Isten Szelleme elkezdi növelni benned a gyümölcsét a szeretetben, örömben, jóságban, hogy a Krisztusi természeted ábrázolódjon ki ne az óemberi. Ha jönnek is ilyen gondolatok kísértés szintjén akkor ejtsd foglyul őket, mert ezekkel harcolnunk kell. Gyözelem esetén pedig Krisztus békessége lesz az Úr a szívedben nem ezek a nyomasztó életet megkeserítő dolgok és események.

Áldás!

Kedves János. Van egy aktuális kérdésem. Elég megpróbáló mindennapok között élek, ezt inkább nem részletezem. Az viszont foglalkoztat, hogy mennyire gond, hogy időről időre észreveszem magamon, hogy panaszkodom. Esetleg zugolodok. Emiatt bűntudatom van. Másfelől objektíven megvizsgálva tényleg jogos a sok teher kapcsáni kiborulás... Mennyire nagy bűn a valós tényekre alapozott panaszkodás? Hogyan lehet ebből kijönni? Köszönöm! Szolgálatukra további bő áldást kívánok! D

Kedves Vendég!

A szombatnap elsődleges célja az ember fizikai regenerálódása a hat napi (heti) munka után. Úgy vagyunk összerakva, hogy erre szükségünk van. A Mózesi törvények részletesen taglalják a tilalom alá eső dolgokat amit Jézus korára a rabbik a végletekig kiterjesztettek és szinte lehetetlen volt betartani. Az Úsz.ben nem a törvény uralma alatt vagyunk hanem a kegyelem uralma alatt, de ez nem jelenti azt, hogy a Messiás törvénye nélkül élhetünk. Ezt jelzi, hogy a mi pihenőnapunk hivatalosan a hét első napja volt! A kegyelem korszakában is elfáradunk megterhelődünk. Ezért hacsak lehet a legtöbb munkától tartózkodjunk ezen a napon. Viszont az ember nemcsak test hanem van lelke és szelleme amit szintén rendben kell tartani és igazából ez a sabbat másik nagy jelentősége, hogy erre is gondot fordítsunk, Az Istentiszteleten való aktív részvétel, /ezt tették az őskeresztények/ több időt szánni a Szentírás olvasására amire hétköznap kevesebb idő volt, imádkozás akár együtt a családdal, mind-mind a sabbat megszentelése. Ha lehetőség van aktívan kapcsolódj be ajándékod révén a gyülekezet vasárnapi szolgálatába. Lehet, hogy csak arra kell nyitott légy, hogy valakit bátorítani fogsz vagy imádkozol érte. Ugyanakkor a jótékonyság és áldozathozatal is kedves az Úr előtt. Meglátogatni valakit akit az Úr a szívünkre helyez, mert már régóta nem jár gyülekezetbe és szolgálni felé ha engedi. A beteglátogatás és segítségnyújtás legalább ezen a napon ha megtehető. Jézus is gyógyított szombatnapon. Kalászt is téptek ha az éhség csillapítása (életben maradás) volt a cél. Jakab azt írja levelében, hogy az igazi Istentisztelet az amikor valaki az özvegyek és árvák támogatásában részt vesz a nyomorúság idejében. (1,27) Lehet csak egy tányér ételt kell átvinned a szomszédba, mert a szomszéd idős néni már két napja nem evett. Mindezt annak az igének a tükrében, hogy a szombat van az emberért. Jó lelkiismerettel, Krisztusi szabadságban kell megélni nem törvényeskedő módon.
      A zsémbesség mint sok más negatív tulajdonság, jellembeli problémát takar. Minden ilyennek az ellenszere a lelki növekedés, hogy a jellem egyre inkább Krisztusira hasonlítson. Mivel az eredeti szövegben a szó a vitára a veszekedésre utal, ezért a zsémbesség egy olyan rossz légkört hozhat létre az otthonban amely elől a legtöbb férfi menekül ha tud. A szeretet a kölcsönös megbocsátás a türelem...stb., mind-mind segíthetnek ennek az elhárításban és kialakulásában. A Szellem gyümölcsének a megjelenése pedig csírájában intézi el ezt a problémát.

Áldás!

Kedves János! Két, egymástól független kérdésem lenne. 1. Szombatnap : Arról részletesen ír az Ige, mit ne tegyünk szombat napon /az Úr napján /a pihenőnapon, én viszont azt szeretném kérdezni, hogy mivel töltsük ki azt? (tehát ha nem szabad dolgozni, házimunkát végezni, kedvtelést végezni, mi az, amit szabadon tehetek és építő, előmozdító, Isten szerint való?) 2. Zsémbes asszony A Példabeszések 25:24 és talán több igehely is beszél a zsémbes asszonytól. (jobban jár a férj, ha felköltözik a háztetőre...) Kérdésem, hogy asszonyként mire figyeljek hogy soha ne váljak zsémbessé? Válaszát előre is tisztelettel köszönöm!

Kedves Vendég! 

 

A dolog első része úgy látom rendben van nálad.  A probléma az Isten szeretetének elfogadásakor akkor szokott jelentkezni amikor egy általunk kialakított képnek akarunk megfelelni. Tehát vizsgálod az életed, igyekszel rendezetten élni csak ez képes egy megfelelési kényszerbe vagy önmarcangolásba torkollni ami torzítja az Istenről alkotott képet. Nagyon jól látod, hogy az Isten szeretete nem a teljesítményedtől vagy hitéleti dolgaidtól, jó cselekedeteidtől függ. Ezt a szeretetet hit által tudod megragadni és elfogadni. Nyilván párosul vagy párosulhat érzés is hozzá de az Isten szeretete ettől független dolog.  Az emberi érzések elég instabilak és rengeteg külső és belső dolog befolyásolhatja őket. Isten nemcsak akkor szeret amikor jól érezzük magunkat, hanem akkor is amikor érzelmileg össze vagyunk zavarodva vagy padlóra kerültünk. Ilyenkor sokszor távol érezzük magunkat az Úrtól, a hittől és mindattól ami korábban fontos és értékes volt nekünk. De Isten az ilyen megtört szívűekhez van közel és Ő meglátogatja őket. Az Isten szeretete abban áll, hogy ad és mi pedig alázattal, hittel elfogadjuk. Ettől a szeretettől a Róma 8 vége szerint semmi nem tud elszakítani még a mi elrontott dolgaink sem. A bűnös emberi természetünk arra fókuszál, hogy kiérdemeljünk valamit és ne elfogadjunk. Ez komoly akadály Isten szeretetének elfogadásában. A törvénycentrikus gondolkodásból a kegyelemcentrikus látásra kell fókuszálni. A legjobb ilyen bizonytalan esetekben az Úr elé menni és igeolvasás, dicséret ima által belépni a jelenlétébe és engedni, hogy megérintsen bennünket. Nem azzal foglalkozni, hogy elértem-e ezt az ilyen olyan szellemi állapotot. S a mindennapoknak is ebben az időben ez az elcsendesedés a győzelmi kulcsa. Ha nem töltünk elég időt az Úrral és a vele való közösségből nem leszünk győztesek és erőtlenek maradunk. A Szent Szellemmel való betöltekezés pedig elsősorban a szolgálatra adatik nem a mi kényelmünkre. Vagyis fontos, hogy amikor az Úr Szelleme betölt és elvégzi benned ami kell azt azért teszi, hogy erővel felövezve szolgáld őt. Használd lelki ajándékaidat amit az egyház építésére kaptál és sokak számára lehetsz áldássá. Kérd az Urat, hogy töltsön be Szellemével és ő adni fogja neked ígérete szerint.

Áldás!