Ami volt elmúlt, új ember lettem

Szomorú voltam, kegyetlen, sótlan,
 Nem volt reményem, csak tengtem-lengtem.
 Aztán egyszer Jézus megérintett,
 Begyógyította fájó, elkínzott szívemet.

 Hallgattam a szóra mely kereszthez hívta
 Bűntől bemocskolt szennyes lelkem, lábam.
 Megmosott engem tetőtöl-talpig
 Tiszta lett a lelkem, kegyelme beborít.

 Nem kell már félnem, ha ellenem törnek,
 Jézus vére megvéd, ha lőnek, ha űznek.
 Ami volt elmúlt, új ember lettem,
 Új az életem, végre boldog lettem.

 Nem kell ehhez semmi, csak egy dolog,
 A kereszthez menni, s fájdalmad rádobnod.
 Tiszta lappal indulsz a menyország felé,
 S csak ennyi, indulj az Úr felé...