Kedves Timi!

A zenestílus is egy érdekes kérdés. Sokan azonban ezt is inkább tradicionális és nem szellemi oldalról közelítik meg. Világos, hogy a nyíltan obszcén, frivol és istenkáromló vagy Isten erkölcsi rendjét gyalázó dalok szóba sem jöhetnek ahogyan a sátánista szövegűek sem! Viszont a dallammal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nagyon sok tévtanítás hangzott el az utóbbi időkben keresztény körökben amelyek bizonyos zenei stílusokat egyértelműen sátánistának és okkultnak állítanak be. Ez több szempontból is pontatlan dolog. Egyrészt azért, mert minden zenei stílusban, vagy annak valamely követőjében lehet sötét foltot találni ha akarunk. Tehát ilyen alapon el lehetne vetni a klasszikus egyházzenét is hiszen meg nem tért emberek is írtak keresztény szellemiségű énekeket egyszerűen erkölcsi értékrendjüknél fogva névleges keresztényként. Azt is itt jegyezném meg, hogy több ismert keresztény tradicionális énekről derült már ki, hogy előtte a dallamra kocsmákban és egyéb helyeken is énekeltek és duhajkodtak. Egyszer Luthert is megkérdezték amikor egyházi énekként fogadott el matrózdalokra írt éneket, hogy miért szabad ezt tenni, õ ezt mondta a „kritikusoknak”: Nehogy már minden jó dallamot meghagyjunk a sátánnak!
Másrészt minden esetben az előadót annak szellemiségét kell megvizsgálni és nem a stílust. Nyilvánvaló, hogyha egy sátánista zenekar zenél rock stílusban az teljesen más mint az aki megtért újjászületett emberként teszi ezt Isten elhívásaként. Itt jegyezném meg, hogy az Ósz.-i Dávidi dicsőítés a maga hangszerkészletével és énekeseivel minden jelenlegi rockzenekar hangerején és dallamkészletén túltett! Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az ige szerint a dicsőítés harci fegyver is akkor még érdekesebb a dolog. Arra pedig a helyhiány miatt ki sem térek, hogy hányféle megnevezést találunk az ószövetségi héberben (kb 15 van!) Isten dicsőítésre és magasztalására úgy hogy külön szó van arra, hogy hangosan, teljes elénkbe és minden kézbe kerülő eszközzel tegyük ezt! Érdemes utána számolni a zsoltárok és a krónikák könyvében! Megtérésem után én is hallgattam keresztény magyar rockzenét és azok számomra nagyon sokat jelentettek. Bátorítóak voltak, felemelőek és segítettek a gyógyulásomban, helyreállásomban. Ma is szívesen hallgatom õket.
Sokan itt állnak meg és nem tudnak továbblépni. Ugyanis az ige szerint az Isten imádói szellemben és igazságában élik ezt a dolgot meg és nem stílusban! (Jn 4,24) Ha ez a szívbeli imádat megvan akkor a stílus teljesen másodlagos.
Ami a világi zenét és általában a könnyűzenei stílust illeti annak szerepe a mai kereszténységen belül is felértékelődött. Miért? Egyszerűen azért, mert a ma emberét ezzel lehet elérni, megszólítani. A tradicionális zene és könnyűzene eladási statisztikája jelenleg átlag 10% a 90%-hoz! Ezt figyelembe véve semmi baj ha a világban is jól ismert dallamokkal, de biblikus szövegű énekekkel érjük el kortársainkat. Szerintem az aki Krisztusé annak a Szent Szellem szól, ha valami probléma van a zene a dallam vagy az előadó körül. Különösen annak fényében, hogy az amit hallgat az mennyire lesz és milyen hatással az Úrral való személyes kapcsolatára.
Minden korban meg volt a jellegzetes stílusa a keresztény zenének amellyel az emberek azonosulni tudtak. Most viszont úgy látom, hogy sok felekezet 2-300 év mínuszban van a kortársaival és csodálkoznak, hogy az emberek felé nem tudnak közelebb kerülni.
A komolyzene szerintem általában nem szokott probléma lenni egy keresztény ember számára. Viszont tudvalevő, hogy egyes zeneszerzők okkult és démoni ihletettséget is alkalmaztak tevékenységük során. Konkrétan a sátánista Wagnerre és a szabadkőműves Mozartra gondolok. Aki ez érdekel az ennek kényelmesen utána tud nézni.
Tehát a zenét és a dallamot illetően is legyünk észnél, de engedjünk a törvényesedés szellemének. Vizsgáljunk meg mindent ahogyan az ige is figyelmeztet bennünket!

Áldás!

Köszönöm a gyors és egyértelmű választTehát a keresztyén ember nem jár discoba, bálba és hasonló helyekre. De ha úgy adódik egy olyan helyen, egy romantikus estén akár táncolhat is kizárólag a férjével. Dicsérhetjük tánccal Istent is, örömünkben.
A zene stílusáról nem írtál, de gondolom nem disco zenére gondoltál, vagy rock zenére amik a világban hallhatók. Mert hasonló zenék a keresztyén zenevilágban is megtalálhatók, hasonló dallammal, de egészen más szöveggel

Kedves Timi!

A tánc kérdése örök vitatéma a keresztények között. Egyesek merevül ellenzik minden formáját, mások pedig lazábban kezelik ezt a dolgot és nem tartják problémának.
Mivel nem szeretek törvényeskedni és ex katedra kijelenteni dolgokat ezért csak jelenlegi látásomat és véleményemet szeretném megosztani. Először is a Biblia beszél táncról abban az értelemben, hogy Isten jelenlétében, Istennek való szent táncról ahogy pl. Dávid is tette. A zsidóságban gyakori volt, hogy s férfiak és nők külön körtáncban dicsérték az Urat!(2Sám 6.fej 1Sám 29,5; Zsolt 150,4)
Ebben semmi kifogás baj nincs. Fontos, hogy nem magamutogató, kihívó módon hanem tiszta szívből történjen. Ennek külön kis liturgiája is lehetett a zsidóságban hiszen erre nagyon odafigyeltek.
Ezt a fajta nemekre elkülönülő táncot találjuk meg az egyes esküvőkön menyegzőkön is a korabeli Izraelben. Jézus több ilyenen is részt vehetett (egyről biztosan tudunk!)és szintén nem emelt kifogást ez ellen.
Vagyis önmagában az Úrnak való tánc és a nemek szerinti közös tánc esetén nagy baj nem nagyon lehet.
Ami gondot okoz az az, hogy sok mai főleg fiatal keresztény azt hiszi, hogy nem maradhat le a világi dolgokról és megengedhetőnek tartja a táncot világi közegben. Ez viszont baj. Ugyanis a tánc ha két test érintkezés kapcsán jön létre ott akaratlanul is elindulnak a hormonok vándorútra és nem biztos, hogy a józan ész alá rendelik magukat. Főleg pubertáskorban. A végén pedig egyéb bűnök is beléphetnek. Tehát a világi közegben való táncot nem tartom bölcs dolognak. Különösen annak fényében nem, hogy az ige általánosságban ilyeneket ír:
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? Példabeszédek 6:27
Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. 1Korinthus 15:33
Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában, Efézus 4:17
Mivel a tánc elég érzéki dolog is lehet ezért a táncolással óvatosan kell bánni. Nem tartom elítélendőnek viszont ha egy férj és egy feleség együtt táncolnak akár mások jelenlétében is ha abban semmi provokatív dolog nincsen.
Pál ezt írja:
„Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.” 1Kor 10:23
Szerintem ez a tánccal kapcsolatban is így van. Elvileg egy hívő ember megteheti hiszen Krisztusban szabadsága van. De nem biztos, hogy ez őt építeni fogja. Azt sem látom jó dolognak, hogy egyes hívők állandóan azt mérlegelik, hogy meddig lehet elmenni egy-egy dologban. Mi az ami még belefér, mi az amit még megtehetnék következmények nélkül? Ez helytelen gondolkodásmód.
Valaki egyszer egy helyütt azt írta az ilyen dolgokkal kapcsolatban, hogy képzeld el, Jézus ott állna melletted megtennéd-e ezt vagy azt a dolgot?
Tehát a Biblia szerint a tánc önmagában nem bűnös dolog. Lehet Isten dicsőségére, közösségi örömünk kifejezésére használni. Házaspárok is ha szeretik ezt a fajta intim közösséget egymással éljenek vele. Viszont attól a fajtájától amely érzékiséget korbácsol fel, bűnbe viszi az embert, alárendeli magát a szenvedélyeknek azt szerintem kerülni kell mindenáron.

Áldás!

Nem találtam vagy elkerülte figyelmem a tánccal kapcsolatos kérdések.Mit mond a Biblia a táncról? Mikor, hol és kivel lehet táncolni? A tánc bűn?Köszönöm a választ

Köszönöm szépen nagyon örülök neki!!!