"Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott, te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon." (Ézs 14,12-13)

Ezek a kijelentések az ószövetségi Izrael legtekintélyesebb prófétájától, Ézsaiástól származnak. Miközben kijelentést kap a babiloni királyságról és uralkodójáról, Isten Szelleme mélyebb dolgokat tár fel előtte, és magáról a szellemvilágban bekövetkezett bukásra ad betekintést a próféta számára.

A szellemvilágban bekövetkezett szakadás, egy csodálatosan szép angyalfejedelem, egy felkent kérub lázadása miatt következett be. Az angyalfejedelem neve hajnal fia volt, ami szó szerint fény-, vagy világossághordozót jelent. A héber nyelvű leírásban, HélélbenSachar, szerepel, ennek lett latin fordítása a Lucifer. Ezékiel, a babiloni fogság egyik prófétája még szemléletesebb képet fest le róla, miközben Tírusz királyáról kap mennyei üzenetet. Ő volt az arányosság pecsétgyűrűje, tökéletes szépségét a drágakövek sokasága egészítette ki. A bölcsessége páratlan volt a teremtmények között. (Ez 28,12-13) Felkent oltalmazó kérub volt, aki saját trónussal rendelkezett az Isten mennyei Királyságában.

De mi is okozta ennek a lénynek a bukását? Mitől is hullott le ez a fényes csillag? Ha két próféta kijelentéseit összevetjük, akkor azt láthatjuk, hogy a folyamat azzal kezdődött, hogy szépsége miatt felfuvalkodott a szívében és bölcsessége megromlott. Ennek következtében bölcstelen döntést hozott, miszerint Isten helyére szeretett volna kerülni. Az égbe, Isten csillagai fölé akarta trónusát helyezni és Isten szerepét átvéve, fölébe akarta magát helyezni Teremtőjének. Ráadásul az angyalvilág mintegy harmadát is magával rántotta a lázadásba. (Jel 12,4)

Az ő bukásával tört be a bűn Isten teremtett világába. Elveszítette mennyei pozícióját, rangját, nevét és kiváltságait. Mindezek ellenére a mennybe még bejárása van, és aktívan vádolja Isten választottait. Ezt láthatjuk Jób patriarcha és Jósua főpap esetében is. (Jób 1,6-12; Zak 3,1) Neve ezután lett a sátán, ami vádlót, ellenkezőt, szembenállót jelent. Tehát Isten nem teremtett gonoszt! Akit Ő teremtett egy szépséges angyalfejedelem volt, aki önként, szívének felfuvalkodásában lázadt fel ellene. Így lett Isten ellenségévé, és minden teremtmény gyűlölőjévé. Mivel magában őbenne keletkezett a bűn, ezért nem lehet őt megváltani.

Másik elnevezése az ógörög diabolosz, amely szétdobálót, rágalmazót jelent. Általában a fordítások ördögnek fordítják, de ez nem személynév, mint a sátán, hanem tulajdonságára, természetére utaló kifejezés. Létrehozta a maga királyságát és hierarchikus hatalmi rendszert működtet mind a mai napig.

Miután Isten megteremtette az első emberpárt nem véletlen, hogy a teremtettség őrzésére kérte őket, mivel a sátán rájuk is szemet vetett. (1Móz 2,15) Jézus Krisztus szerint embergyilkos volt kezdettől fogva, és ő a hazugság atyja is. (Jn 8,44) Sajnos az első emberpár elbukott, és a sátán kiterjesztette pozícióját a földi térségre is. A Biblia ezért e világ fejedelmének, és e világkorszak istenének is nevezi. (Jn 12,31; 2Kor 4,4) A földi hatalmak feletti befolyásolási és irányítási jogát Megváltónk sem vonta kétségbe. (Lk 4,6) Ugyanakkor az is igaz, hogy ez teljesen Isten ellenőrzése és kontrollja alatt áll. Tehát csak annyit tehet meg, amennyit Isten megenged neki.

Alapvető szándéka mind a mai napig ugyanaz. Az embert szembefordítani Istennel, sötétségben tartani az elméjét, és távol tartani az üdvösség forrásától, Jézus Krisztustól. Négy területen gyakorol erőteljes nyomásgyakorlást az emberre: kísértés, vádlás, megkötözöttség és megszállás. Nem egy esetben fizikális betegségek okozója. (Lk 13,11;16) Hatalma és ereje miatt az ember egyedül képtelen az ellene való fellépésre, és az önerőből való szabadulásra. Isten azonban elküldte az Ő egyszülött Fiát, a názáreti Jézus Krisztust, aki azért jelent meg, hogy az ördög munkáját lerombolja. (1Jn 3,8) Megtette ezt kereszthalála és feltámadása által. A kolossé levél így foglalja össze ezt a győzelmet: "Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban." (Kol 2,15)

Megváltónk teljes győzelmet aratott. Kezébe kerültek a halál és pokol kulcsai is. (Jel 1,18) Akik pedig megtérnek, és újjászületnek, azok a Krisztus győzelmében részesednek, és kikerülnek a sátán közvetlen befolyása alól. (Kol 1,13)

El fog jönni az a nap is, amikor a sátán és hierarchiája mindenestől a végső kárhozatba kerül. (Jel 20,10) A lázadó végleg elnyeri büntetését. Ezután Isten teljesen helyreállítja a teremtettséget, új eget és új földet teremt, ahol Jézus Krisztus fog uralkodni. Dicsőségének kisugárzása feleslegessé teszi a nap jelenlétét is. A legfényesebb csillag a teljességében fog ragyogni, ahogyan meg van írva: "Én, Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag." (Jel 22,16) Ennek a ragyogásnak és uralomnak soha nem lesz vége Dávid trónján. (Ézs 9,7)