2014, április 20, vasárnap
   
Szöveg

A Föld "legsötétebb" országa: Észak-Korea

Észak-Korea az az ország, ahol a keresztényeket a legsúlyosabban üldözik. Ebben az országban hivatalosan NINCS KARÁCSONY! JÉZUS KRISZTUST SZÁMÛZTÉK AZ IDŐSZÁMÍTÁSBÓL!

A 2009-es év Észak-Koreában 97-es évnek neveztetik, mert 97 évvel ezelőtt született „a nagy vezér“ Kim Il Sung, aki 1994-ben halt meg, azóta őt „örök napként“ kell tisztelni. Az fia, Kim Jong Il az egész országban üldözteti a titkos rendőrség által a keresztényeket és a harmadik generációig szándékozza őket kiírtani.

Az embereknek Kim Il Sung-ot és Kim Jong Il-t istenként kell imádniuk. Aki nem hajol meg az országszerte felállított hatalmas Kim Il Sung-szobrok előtt, az az ember annak a veszélynek van kitéve, hogy munkatáborba viszik. A nép szenved a korrupció által okozott éhinségtől. 30 munkatáborban szenved kb. 200.000 ember kegyetlen kínzások alatt. 70.000 keresztény van munkatábori fogságban, mert az állam ellenségeinek tekintik őket. Kínzások, kivégzések és embertelen kísérletek történnek minden nap. A foglyoknak napi 18 órát kell dolgozniuk, mint rabszolgáknak.

Soon Ok Lee asszony 1994-ben szabadult ki 6 év munkatábori fogság után. "Imádkozzatok Észak-Koreáért!" - kéri a könyvében. A keresztények szenvednek a táborokban a legtöbbet. Némelyeket brutálisan bántalmaztak, hogy soha többé ne tudjanak az égre feltekinteni. Másokat leöltek vagy a fogolytársaikért haltak meg. De sokan énekeltek, amíg ütlegelték őket. Soha nem láttam olyan keresztényt, aki Urát megtagadta volna.

Az iskolákban a tanárok szisztematikusan kikérdezik a gyerekeket, hogy a szüleiknek van-e Bibliájuk. Egyszer egy gyermek kikotyogta, hogy a nagymamája a fotelban rejtett el egy Bibliát. Ezért az egész családot munkatáborba hurcolták. Ri Hyon-Ok-ot, egy 33 éves hölgyet 2009 nyarán bibliaterjesztésért nyilvánosan kivégezték, és a férjét a szüleivel egy büntetőtáborba szállították.

Ennek a rendszernek soha sem sikerült, Krisztus testét Észak-Koreában megsemmisíteni. A súlyos üldöztetés ellenére mégis kb. 200.000 keresztény van az országban. A „földalatti“ találkoznak kis házi gyülekezetekben, behúzzák a függönyöket és suttogva énekelnek. Kívülről megtanult bibliarészletekkel erősítik egymást. A nehézségek ellenére növekszik az egység a keresztények között. A házigyülekezetek szövetkeztek és életre hívtak egy imakampányt. Imádkozni akarunk az országunkért. Kérünk, imádkozzatok velünk, hogy az evangélium átformálja az országunkat és hogy legyen erőnk, hogy hűek maradjunk Jézushoz. Ez a kérésük üldözött testvéreinknek.

 

Egy fejezet Soon Ok Lee könyvéből:

Az öntöde

Egy estén Február 1992-ben az öntődébe mentem. A napi munka már majdnem véget ért és nekem kellett a produkciót ellenőriznem. Láttam, amint 8 keresztény fogoly egy nagy metálkondért cipelt, amelyben olvasztott érc volt. Egy felügyelő szidalmazta őket hangos átkozódások közepette: Holnap megint átnevelés lesz, amiért ennyire csökönyösek vagytok! Holnap meg lesznek tisztítva a gondolataitok! Holnap mindenkinek elfogjátok mondani, hogy a Menny csak egy mese, különben meg lesztek ölve! Megértettétek ezt?

Egyikük sem felelt a felügyelőnek. A következő nap egy fontos nap volt az átnevelő programban és mindenképpen azt akarta, hogy ezek a keresztények megtagadják a hitüket. Ráüvöltött a férfiakra: Mért nem válaszoltok nekem? Azonnal válaszoljatok! De ők továbbra is hallgattak. A felügyelő átkozódott: Ti kurvák fiai! Gyertek ide, mind a nyolcan, a padlóra veletek, arccal lefelé! Odaléptek, letérdeltek és lehajtották a fejeiket. A felügyelő odakiáltott néhány többi fogolynak: Ezeknek a disznóknak egy leckére van szükségük! Úgy tesznek, mintha nem ismernének engem! Hozzatok égő fémet a kályhából és öntsétek rájuk! A munkások arca fehérre vált. A folyékony fém több mint 1.000 fokos volt. Tétováztak. Velük együtt akartok meghalni? - ordított rájuk a felügyelő.

A munkások elszaladtak, hogy egy kondért hozzanak olvasztott fémmel. Ráöntötték a fémet a nyugodtan ülő keresztényekre. Hirtelen égő hús szaga érződött. Láttam, amint a keresztények teste összezsugorodott, ahogyan a folyékony fém a testükbe égett. A padlóra estem, majdnem elveszítettem az eszméletemet ettől a sokktól. Egyszer csak hallottam, hogy eszelősen üvöltök. Más foglyok is kiáltottak, amint a 8 keresztény meghalt. Ránéztem a holttestekre. Mit hittek ezek az emberek?! Mi lehetett nekik fontosabb az életüknél?! Azokban az években ott a táborban sok keresztényt láttam meghalni. Egyikük sem tagadta meg azt az Istent, aki a Mennyben van. Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk, hogy már nem hisznek Istenben és akkor szabadon engedték volna őket. Mért nem féltek ezek az emberek a haláltól? Az õ hihetetlen hitük egy nagy kérdést hozott fel a szívembe: Mit láttak ezek az emberek? Mi volt nekik - ami nekem nem volt?!

 

Források: Open Doors és Soon Ok Lee:
Lasst mich eure Stimme sein! - Sechs Jahre in Nordkoreas Arbeitslagern
Fordította: Dr. Esther Judith Becker

 

Oldal kinézet visszaállítása